Székhely
Bonyhád
Dombóvár
Paks
Szekszárd
Tamási
|
||||||||||
Tolna Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Dombóvári Tagintézménye |
||||||||||
KEZDŐLAP | BEMUTATKOZÁS | SZOLGÁLTATÁSOK | ELÉRHETŐSÉGEK | |||||||
Főmenü Történetünk Jó tudni! Hasznos információk Partnereink Működési körzet Munkatársaink Pályázatok Fenntartónk Családbarát programok Pszichológiai kisokos Álláshirdetés DokumentumokFotógaléria Szakszolgálati hét 2024.10.07-08. Bemutató a megújult INYR működéséről Pedagógiai Szakszolgálatok Hete 2018. március 05-10. Gyógytestnevelési szakmai nap 2018. 06. 28. Óvodapedagógusokkal és védőnőkkel találkoztunk Összes galéria » |
Pszichológiai kisokosFehér-Varga Andrea a Tolna Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Dombóvári Tagintézményének tanácsadó szakpszichológusaként havi rendszerességgel megjelenő írásaimban különböző pszichológiai témákat járok körbe. Célom, hogy közérthető nyelven ismertessem elsősorban a gyermeknevelés során megjelenő pszichológiai kérdéseket az érintett és/vagy érdeklődő szülők és pedagógusok támogatására.
A tudatos digitális szülők online térben biztonságosan mozgó gyermekei
Az, hogy gyermekeinknek megtanítjuk, hogyan kell biztonságosan átkelni az úttesten, vagy hogy nem engedjük őket veszélyes helyeken játszani, minden szülő számára magától értetődő lehet. És bár gyermekeink épsége és biztonsága a legfontosabb, az online térben mégis nagyon gyakran magukra hagyjuk őket, ahol veszélyek egész sorának vannak kitéve. Mi lehet az oka ennek? A válasz egyszerű, mivel sok esetben mi szülők sem tudunk eleget, nem vagyunk tisztában a veszélyekkel, illetve arra sem vagyunk felkészítve, hogyan tudjuk biztonságossá tenni a gyermekeink számára a digitális létet. Éppen ezért először nekünk szülőknek fontos, hogy tisztában legyünk dolgokkal, hogy aztán tudjuk, mit engedhetünk meg a gyermekeinknek, vagy éppen mitől kell megóvnunk őket.
Fehér-Varga Andrea tanácsadó szakpszichológus
Forrás: Digitális szülőség - Hogyan neveljünk gyereket az internet korában? - Mindset Pszichológia
Az óvodai beszoktatás nehézségei és az azt megkönnyítő
A beszoktatással együtt járó le- és elválás mind a gyermek, mind a szülő számára nehéz, hiszen a korábbi évekhez képest ez az időszak nagyon más. A pszichológia tudományán belül érdekes kutatási téma, hogy mely tényezők járulnak hozzá egy zökkenőmentes beszoktatáshoz, vagyis mi tud segíteni, és mi az, ami pont, hogy megnehezíti ezt a folyamatot.
Fehér-Varga Andrea
Forrás: Így adhatja át a szorongó szülő gyerekének érzéseit: bölcsődei beszoktatásról szakértői szemmel - Dívány
Az iskolaérettség testi, de még inkább lelki oldala
Talán a legtöbben úgy gondolják, ha egy gyermek elég ügyes és okos, akkor ez kimeríti az iskolaérettség fogalmát. Pedig ez koránt sincs így. Bár az érvényes szabályozás szerint minden gyermek abban az évben tankötelessé válik, amelyik év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, ez nem jelenti azt, hogy minden ilyen korú gyermek automatikusan iskolaérett is. Sok szülőben felmerül a kérdés az iskola előtt álló gyermekével kapcsolatban, hogy vajon elengedheti-e jó szívvel az iskolába, vajon megérett-e minden szempontból erre a feladatra, vagy inkább maradjon még egy évet az óvodában? Mert ahogy a fejlődés során oly sok mindent meghatároz az érés, úgy azt is, hogyan fogja tudni teljesíteni a gyermek az iskolával járó kihívásokat. Az iskolaérettség tehát egy idegrendszeri érettségi állapot, ami lehetővé teszi, hogy a gyermek az iskolai elvárásoknak eleget tudjon tenni. Ezt az érettséget, aminek több komponense is van, mint testi, fizikai, lelki, pszichés és szociális érettség, nem igazán lehet siettetni vagy kikényszeríteni. Ahhoz, hogy egy gyermekről kimondhassuk, hogy iskolaérett, szükséges, hogy mind testi, mind pszichés szempontok mentén elérje az életkorának megfelelő fejlettségi szintet. Azt gondolom, az iskolaérettség testi, fizikai és kognitív kritériumai - mint pl. a teljesség igénye nélkül az optimális testi fejlettség, ami lehetővé teszi a nagyobb teherbíró képességet, az elemi mozgások rendezettsége, a fogváltás megindulása, a jól működő érzékszervek megléte, az általános tájékozottság, valamint a téri és időbeli tájékozódás megfelelő szintje, a kialakult testséma, a jól rögzíthető és tartós figyelem, a feladat- és szabálytudat kialakulása és a feladattartás képességének megléte, a kezesség kialakulása, az írásmozgás-koordináció (szem-kéz koordináció) megfelelő működése, az alak-, szín- és formaállandóság kialakulása, a beszédhang hallása a beszédhangok közötti finom különbségek észleléséért, a jól működő kommunikációs és nyelvi képességek, valamint az elemi számolási készség megléte, a fogalmi gondolkodás megjelenése, a megfelelő szintű emberábrázolási képesség - talán sokkal nyilvánvalóbbak, a szülők is számára sokkal kézzelfoghatóbbak egy iskolaérettségi vizsgálat feladatainak megoldási színvonalát megismerve. Ezért ebben az írásban a már felsorolt képességek és készségek mellett szeretném kihangsúlyozni az iskolaérettség lelki, pszichés, érzelmi és szociális szempontjait, hiszen ezek ugyanolyan fontos adalékai az iskolai beválásnak. A pszichés alkalmasság azt jelenti, hogy a tanulás és az iskola kérdése már foglalkoztatja a gyermeket, hogy ezek a témák megjelennek pl. a játékában. Az első iskolai években központi kérdés a megfelelés és a teljesítmény, a diákok számára a pedagógusok véleménye meghatározó, szerepük túlértékelt. Ugyan később, pl. kamaszkorban az érdeklődés fokozatosan a társak felé irányul, de az mindenképpen fontos jel egy iskola előtt álló gyermek esetében, hogy is van az érdeklődés témájával. Ha még fontosabbak, érdekesebbek számára a játékos dolgok és tevékenységek, valószínűsíthető, hogy még nem áll készen az iskolára. Az érdeklődésen túl egy pszichés szempontból iskolaérett gyermek kitartó, a rábízott feladatait elvégzi, a különböző tevékenységeket nem hagyja félbe. A szociális érettség is elengedhetetlen fontosságú szempont. Az a gyermek, aki ilyen értelemben megérett az iskolára, az képes kialakítani és fenntartani kapcsolatokat a kortársaival és a felnőttekkel, pedagógusokkal is, beilleszkedik az osztályközösségbe, együttműködik a többiekkel, továbbá ismeri és követi a társas közösség szabályait. Érzelmi szempontból lényeges, hogy a gyermek el tudja viselni a kudarcot, hogy nem mindig ő nyer, valamint képes legyen a monotóniatűrésre. Emellett tudja késleltetni a szükségleteit és tudjon várakozni (pl. kivárja, mire ő kerül sorra, mire őt szólítja fel a tanár). Szerencsés, ha a konfliktusok kezelésében is jól boldogul. Továbbá meg tudja védeni saját énhatárait, és képes kiállni magáért, képviselni saját magát. Az iskolaérettség kérdése tehát alapvető fontosságú, aminek eldöntése sokszor nem is olyan egyszerű. Egy nem megfelelő döntés, egy nem jól időzített iskolakezdés ugyanis hatalmas, akár életre szóló károkat tud okozni a gyermekben. Ha ugyanis valaki iskolaéretlenül ül az iskolapadba, az nagy eséllyel nem fog tudni megfelelni az iskola által támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Oly mértékű kudarcnak tesszük ki ezzel a gyermeket, ami az egész tanulmányára kihathat. Valószínűsíthető, hogy nehezebben fog tudni beilleszkedni a kortársai közé is, önbizalma és önértékelése jelentősen sérülhet, motivációja pedig csökkenhet. Ugyanakkor, ha egy iskolaérett gyermeket indokolatlanul az óvodában tartunk, az többet árthat neki, mint használ. Sokszor nem könnyű dönteni, szülőként pedig pláne. Az iskolaérettségi vizsgálat, ami egy komplex vizsgálati eljárás, jó lehetőség arra, hogy ebben a fontos kérdésben szakmai segítséget kaphassanak a szülők, hogy a gyermek jövője érdekében a döntés valóban megalapozott lehessen. 2024. december 11.
Forrás: |
|||||||||
OLDALTÉRKÉP | Copyright © 2013 ptpszk.hu. Minden jog fenntartva. Weboldal fejlesztő: impressive.hu Kft. Dizájn: TuckyDesign |